.
Mivel közeledik 2012. december 21, egyre aktuálisabb lesz ismét a világvége kérdés annak ellenére, hogy valahol mindenki tudja, hogy nem fog semmi történni. Egy rövid, ámde velős videóban a NASA egyik szakembere remekül összefoglalja az elmúlt években napvilágot látott elméleteket, és azok egyszerű, logikus cáfolatát. Többek között a bolygóegyüttállást, a Maya naptárat, a pólusváltást, és a hírhedt X-bolygót veszi górcső alá, érdemes megnézni.
Jelentős áttörések:
Cikkünk előző részében alaposan kiveséztük Royal Rife életrajzát, illetve azt, hogyan lett belőle népszerű, és híres bakteriológus. Ott hagytuk abba nyomozásunkat, hogy Rife megépítette a világ legfejlettebb mikroszkópját, mellyel a legkisebb organizmusokat is gond nélkül tudta vizsgálni. Azt már tudjuk hogyan keletkezett, de azt még nem, hogy pontosan hogyan is működött. Lemernénk fogadni, hogy sokakat érdekelnének a technikai részletek.
Az öreg tudta, hogy minden élő organizmus kémiai anyagokból épül fel, s ezeknek más-más egyedi kémiai összetétele van. A modell első, nem végleges prototípusában még petróleum gondoskodott a megfelelő világításról, ám az eredménnyel egyáltalán nem volt megelégedve, és újra tervezte csaknem az egész szerkezetet. Időközben felötlött benne a talány, mi van, ha a petróleumot egy sokkal erősebb fényre cseréli le. Az első prototípus ugyanis a petróleum és néhány technikai bravúr segítségével képes volt kémiai anyagokat láthatóvá tenni az épp vizsgált organizmusokban úgy, hogy megvilágította azokat, majd a fény visszaverődési index segítségével egy színt rendelt hozzájuk. Amikor egy ilyen kémiai részecskét fény ért, mindig a hozzá legjellemzőbb módon, és színben világított, így aztán minden anyagnak meg volt a maga színárnyalata, amiről felismerhető volt. Rife elmélete ebből az alapötletből indult ki: Mi van, ha más fényforrással, fényhullámhosszokkal világítja meg a vírusokat? Szerinte így láthatóvá válnának Ezt rés-spektroszkópiával, precízen állítható és forgatható kvarc-prizmákkal, túlnyomórészt ibolyántúli fénysugárzások két ilyen, a minta által kiválasztott, egymástól kissé eltérő hullámhosszával tudta volna elérni. Ezek a kiválasztott, többnyire a látható fény spektrumán kívül álló frekvenciák voltak azok, amik rezonálva láthatóvá tették a mikrobákat. Ez a két fény-hullámhossz interferenciát okozott, ami így nagyobbá vált, és már a látható fény spektrumába esett. Itt fontos megjegyezni, még mielőtt naivan rákérdezne valaki a dologra: az első prototípus a kémiai anyagokat tudta láthatóvá tenni, a második, már végleges modell pedig magát az élőlényeket, vírusokat, ami nem ugyanaz!
Még annak idején, néhány évvel ezelőtt az Opportunity marsjáró rover egy furcsa, gömbszerű alakzatokat felsorakoztató képet továbbított a Földnek, mely gondolkodóba ejtette a tudósokat és a szakembereket.
Az amerikai űrkutatási hivatal közleményében geológiai rejtélynek, és a Mars-kutatás egyik legizgalmasabb rejtvényének nevezte a golyókat. A 3 milliméter átmérőjű gömbök első ránézésre nagyon hasonlítanak azokra a golyókra, amiket szintén az Opportunity fedezett fel, és amelyek martian blueberry, vagyis marsi áfonya becenéven ismertek. Ezekben a golyókban találtak a kutatók nagy mennyiségű hematitot, vagyis vörösvasércet, és ez volt az egyik legfontosabb közvetett bizonyítéka a marsi víz létezésének.
A bogyókat tartalmazó kőzetkibukkanást az utóbbi hetekben érte el az Opportunity az Endeavour-kráter nyugati peremén. A bogyók héja keményebbnek látszik, mint a belsejük. A bogyók egy része összetörött, és lekoptatta őket a szél. Néhány helyen koncentrikus belső szerkezet figyelhető meg.
Az Opportunity eddigi mérései alapján a gömbök belsejének sűrűsége, szerkezete és összetétele is változó. "Egy csodálatos geológiai rejtéllyel állunk szemben" - mondja Steve Squyres.
Egyes vad, légből kapott teóriák szerint ezek a gömbök a jelenkori élet nyomai, vagyis a bolygón még mindig létező életformák közvetett bizonyítékai. Egyes kutatók nem tartják kizártnak ezt a tézist, míg mások túl komolytalannak vélik az effajta eszmefuttatásokat. Egy biztos: a Mars még rengeteg rejtélyt takar, s ezek nagy részét talán sohasem fogjuk tudni fölfedezni, vagy megmagyarázni.
Elsőként demonstrálták amerikai kutatók, hogy a gének működését szabályozó anyagokat a kereskedelmi forgalomban lévő testápolókkal bőrön át is be lehet juttatni a sejtekbe. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett technológiának a jövőben életmentő szerepe lehet a bőrrák terápiájában.
A bőr mélyebb rétegeiben lévő sejtekhez különösen nehéz eljuttatni a génszabályozáshoz szükséges anyagokat, mert a bőr feladata eredendően a szervezet védelme. Az Északnyugati Egyetem munkatársai új megközelítésükben gömbalakzatú nukleinsav nanoszemcsékből álló szert dolgoztak ki, amely képes behatolni a bőr mélyebb rétegeibe. A gömb alakú részecskék átmérője nem nagyobb, mint egy hajszál vastagságának ezredrésze, és rendelkeznek azzal a különleges képességgel, hogy hozzákapcsolódjanak a természetes fehérjékhez. Ez teszi lehetővé, hogy áthatoljanak a bőr rétegein, és belépjenek a mélyebben lévő sejtek belsejébe.
A technológia kulcsa az alkalmazott nukleinsav gömbszerkezete és sűrűsége. A lineáris láncú nukleinsavak ugyanis nem képesek belépni a sejtekbe, ám a Chad Mirkin csoportja által kifejlesztett gömbalakzatba rendeződött nukleinsavak bejutnak.
Közvetlenül a bőrön alkalmazva - például egy testápoló krémben eloszlatva - a hatóanyag eljut a célsejtekhez, és azokon belül a megcélzott, betegséget okozó génhez. Itt egyszerűen kikapcsolja a hibásan működő gént, miközben a többi gént érintetlenül hagyja.
Az új típusú kezelést elsőként a melanoma és a pikkelysejtes karcinoma terápiájában próbálják ki. Tervezik tesztelését a gyakori gyulladásos bőrbetegségnél, a pikkelysömörnél, a cukorbetegség következtében kialakult sebeknél és bizonyos genetikai eredetű bőrbetegségeknél is. Azt is fontolgatják, hogy a későbbiekben a bőr ráncosodásának kezelésére is kipróbálják - számolt be róla a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
Világrekorder méretű, közel 8,2 kilós hagymát termelt egy angol nyugdíjas férfi. Peter Glazebrook a szeptember 14-től 16 között zajló harrogate-i őszi nővényexpón mutatta be több más terményével egyetemben, melyek szintén első helyet értek.
Glazebrook hagymaszörnye pontosan 8,195 kilogrammot nyom, ami az új világrekordnak számít. Az előzőt is a nyugdíjas kertész tartotta 2011-ben termelt több mint 8,14 kilogrammos hagymájával. A történet és a rekord teljesen hiteles és igaz. Pedig az olvasók joggal tehetnék fel a kérdést, hiszen korábban már találkoztunk olyan átveréssel, melynek főszereplői óriás zöldségek voltak.
A nagy hagyományokkal bíró Harrogate Autumn Flower Show-n számos más, első helyet érő növénygigászt is bemutatott a férfi: fejes káposztája 36,912, kolosszális töke 54,318, paradicsomja és krumplija közel másfél kilogrammot nyomott. A rendezvény hivatalos weboldala szerint övé volt a leghosszabb uborka és bab is: előbbi 81.915, utóbbit 80.645 centisre nőtt.
Egy napokban történt megfigyelés szeriont a Naprendszer és a Nibiru pályája a Nibiruval együtt látható a svájci frankon. Már Z. Sitchin is utal rá, hogy babilonban létezett egy "bolygó", ami már nincs ott. Ők ezt úgy hívták Nibiru / Marduk, amely a 12-dik bolygó volt abban az időben. Ez a hét bolygóból álló csoport: Mars, Jupiter, Saturn, Uranus, Neptune, Pluto és a NIBIRU.
Az 1983 óta csak a világ legnagyobb távcsöveivel megfigyelhető bolygó ma már kis házi teleszkópokkal is észlelhető. A szakértők szerint néhány hónap múlva pedig már szabad szemmel is látható lesz. A Vörös Bolygó a mérések szerint kb. 23-szorosa a Földnek. Számos kutató szerint a bolygó feltűnése okozta eddig a Földön a rendkívüli időjárási változásokat. Amennyiben a Nibiru közeledése katasztrófát idézne elő, úgy az néhány óra alatt lezajlana, és utána hónapok, esetleg évek telhetnének el, mire az élet rendes kerékvágásba térne vissza.
Egy japán matematikus azt állítja, megtalálta az abc-sejtés bizonyítását. A sejtés a prímszámok közötti kapcsolatot írja le: ez a matematika egyik legfontosabb, még megoldatlan számelméleti problémája.
Amennyiben Mohizuki Sinicsinek, a Kiotói Egyetem matematikusának 500 oldalas bizonyítása megállja a helyét, a 21. század egyik legnagyobb matematikai eredményéről beszélhetünk. A bizonyításnak az egész matematikára nézve következményei lehetnek, sőt a titkosítás területét is teljesen átírhatja. A prímszámok azok a számok, amelyek csak eggyel, illetve önmagukkal oszthatók (például 2, 3, 5, 7, 11).
Az abc-sejtést egymástól függetlenül javasolta 1985-ben David Masser és Joseph Oesterle, de egyikük sem oldotta meg azt. A sejtésről kiderült, hogy más problémákat is magában foglal, például a Nagy Fermat-tételt. A koncepció magában foglalja az úgynevezett négyzetmentes számokat is: ezek azok a természetes számok, amelyek nem oszthatók 1-nél nagyobb szám négyzetével (egy egész szám önmagával vett szorzatával).
Egy n szám négyzetmentes része a legnagyobb négyzetmentes szám, amely n különböző prímtényezőinek szorzásával nyerhető. Az abc-sejtés olyan számokról tesz állítást, amelyek nincs közös prímtényezőjük. Ha A és B két ilyen szám, és C az összegük, az ABC-sejtés azt állítja, hogy a A*B*C eredményének négyzetmentes része C-vel osztva mindig nagyobb mint 1.
A sejtést már többen próbálták megoldani. Legutoljára 2007-ben Lucien Szpiro francia matematikus – akinek egyik 1987-es munkája vezetett az abc-sejtéshez – jelentette be, hogy megtalálta a bizonyítást, azonban hamar kiderült, hogy tévedett.
