A Stonehenge külső körét 11 darab riolit, úgynevezett "kékkövek" alkotják. A tudósok 1923 óta egy dél-walesi helyszínt tartottak ezen mitikus alapanyagok származási helyének, azonban egy újabb kutatás szerint másfél kilométert tévedtek. A mai napig nem tudni, hogyan kerültek a 250 kilométerrel odébb lévő, dél-walesi kőfejtőből az angliai területre.

Egy 1923-as tanulmány szerint a pembrokeshire-i Carn Menynből származnak a Stonehenge külső körének kövei, s 90 éven át komoly régészeti ásatásokat is folytattak a területen. A legújabb röntgensugaras kutatások szerint azonban a Carn Goedog-i helyszínről érkeztek az építőkövek, ez másfél kilométerrel távolabb helyezkedik el az előző területtől. Az még a mai napig nem világos, hogyan kerültek a kövek az építkezés helyszínére.

A régészek tulajdonképpen 90 éven át rossz helyszínen ástak, hogy feltárják az ikonikus kékkövek származásának rejtélyét, így - csaknem egy évszázad után - átköltöztek az új lelőhelyre. A korábbi kutatás téves mérési adatokon alapult - írja a Múlt-kor.

A szakemberek régóta vitáznak arról, hogyan kerültek a kövek Pembrokeshire-ből Wiltshire-be. A régészek szerint az őskori lakosság szállította a köveket, míg a geológusok úgy vélik, hogy több százezer évvel korábban az előretörő gleccserek sodorták legalább félútig magukkal a sziklákat. A Walesi Nemzeti Múzeum munkatársa, Richard Bevins szerint a modern technika nagyobb fokú bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy a kövek honnan érkeztek. "Miután a kutatásunkat más szakértők is elismerték, s igazolták eredményeinket, nagy kő esett le a szívünkről, hiszen nem kis hibára világítottunk rá" - mondta.

Stonehenge alapjait i. e. 2600 körül rakhatták le, s ezer éven át folyt az építkezés, illetve a terület kialakítása. Építőköveinek származási helye már tisztázódott, ám arról még mindig csak találgatások folynak, hogyan mozgattak ekkora tömegű, monumentális kőtömböket, s miként szállították őket. Egyesek szerint emberi erővel szállították a délre található Milford Havenbe, ahonnan tengeren vitték tovább a Salisbury-fennsíkra, míg mások az előbb említett gleccser görgette megoldást preferálják. "Ha a brit törzsek szállították a köveket, az elmúlt 4-5 ezer év eltüntethette az erre utaló nyomokat, azonban ha az utolsó jégkorszak műve lenne, annak bizonyára fizikai nyomai maradtak volna" - mondta el Bevins.