Csupán kevesen tudják, de a néhai World Trade Center romjai között ősi agyagtáblákra bukkantak az épület maradványainak eltakarításakor. No persze nem érte ez a munkásokat váratlanul, mert a táblákról már sokkal régebben tudtak ezt-azt. Az agyagtáblákat a Customs House alagsorában tárolták, mikor a World Trade Center az épületbe becsapódó repülőgépek után leomlott. Az ősi, négyezer éves táblákat – összesen 301-et – valamikor a támadás előtt lophatták el Irak déli részéből. Az amerikai vámhatóság végül lefoglalta a leleteket, amelyek átmenetileg a WTC alagsorában nyertek elhelyezést.

Amikor a gyűjteményt a terrortámadás után megtalálták, egy újabb raktárba tették őket, ahonnan a Harvard University's Semitic Museumba kerültek; itt Dennis és Jane Drake Piechota vezetésével egy speciális restaurációs eljárás alá vetették – egy különleges kemencében lassan kiégették, majd fürdővízben sót nyertek belőlük. A táblák újra kerámiakeménységűek lettek, amivel sikerült meghosszabbítaniuk „élettartalmukat” és visszanyerték eredeti formájukat.

A tudósok azóta megtudták, hogy az agyagtáblák eredetileg a sumerok vallási fővárosából, Nippurból származnak, közülük 145 egy magas rangú, földműveléssel foglakozó tisztviselő, Aradmu gyűjteményét képezte. Az agyagtáblák fordítását Benjamin Studevent-Hickman harvardi asszirológus végezte el. Mivel a közel-keleti országgal kötött egyezmény értelmében az agyagtáblákat vissza kellett szolgáltatni Iraknak, Studevent-Hickman a leletekről készített fotókon folytatta a kutatását. Amiből egy agrártársadalom képe rajzolódott ki: szamarak, ökrök és gabonák átvételéről lehet olvasni – de például az is kiderült, hogy a hitelezők 33 százalékos kamatlábbal dolgoztak, ami csak elsőre tűnik soknak, a „sarc” mértéke ugyanis teljesen elfogadott volt Mezopotámiában.