A közkeletű vélekedéssel szemben testük is volt a Húsvét-szigeten található több száz rejtélyes szobornak. A "törzs" részeit most összerakják, de még ez sem ad választ arra a kérdésre, hogy mi lehetett az alkotók célja a több tonnás műremekek felállításával.
A legtöbb ember ma azt gondolja, hogy a száz négyzetkilométeres csendes-óceáni sziget emblematikus szobrai csupán fejekből állnak. Az igazság az, hogy a moaioknak testük is volt, amelynek darabjait most kezdik összerakni – tájékoztatott Jo Anne Van Tilburg, az Easter Island Statue Project igazgatója. „A legtöbbet fotózott kőszobrok a kőfejtőben állnak. Az alkotásokat a törzs felénél ásták el. Érthető, hogy az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy a szobroknak testük is volt” – magyarázta Van Tilburg.
Az általános nézet szerint a szobrokat a 12-19. század között, a kultúrát gyökeresen átalakító európai gyarmatosítók beáramlásakor készítették. A Húsvét-szigeten először 1981-ben járó Van Tilburgt is az fogta meg, hogy vajon mi lehet a föld alatt. A kutató eddig 887 alkotást vett leltárba, de mint mondja, a számuk inkább az ezerhez közelít. A régész később hozzálátott a földalatti részek vizsgálatához; szerinte nem is inkább emberi, hanem a természeti tényezők hosszú, évszázados munkája vezetett ahhoz, hogy a szobrok másik felét ma már föld borítja.
„Ez az első alkalom, hogy egy ilyen szobrot teljesen feltártunk, s elvégeztük teljes dokumentálását” – mondta el Van Tilburg, hozzátéve, hogy korábbi kutatócsapatok is végeztek ásatásokat a szigeten, de a fosztogatók is gyakran felbukkantak a moaiok környékén.
Az eddigi kutatás rámutatott, hogy a területen hatalmas ünnepségeket rendeztek, s festékmaradványok is előkerültek; a régészek úgy gondolják, hogy az alkotók festették a szobrokat, csakúgy, mint saját testüket – Van Tilburg egyébként temetkezési helyeket is felfedezett a közelben.
A legutóbbi ásatások során a kutatók újfent szembesülhettek az alkotások monumentalitásával: van olyan szobor, amely kilenc méter magas, s több mint 80 tonna. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy mi volt velük a célja az alkotóknak. „Gondoljunk csak Kínára, ahol egy egész agyaghadsereget temettek el. Az csoportként áll, nem úgy a Húsvét-szigeten található alkotások: itt mindegyik szobrot különállóként készítették el” – fogalmazott az archeológus.
Az egyik nemrégiben előkerült kövön egy polinéziai kenu petroglífiája található, ami az identitásra utal – véli Van Tilburg. Szerinte a hatalmas szobrok inkább családtagokat szimbolizálhatnak, nem pedig őröket, hozzátéve, hogy a későbbi korokból származó alkotások sokkal realistábbak és nagyobb bennük az individuum. Ez a megváltozott természetű kultúrára reflektál: arra, hogy az emberek kiszabadultak a szigorú, hűbérbirtokokra emlékeztető közösségekből, s egy olyan társadalmat teremtettek, ahol az egyénnek sokkal nagyobb volt a szerepe.
