2012. december 21. számos kultúrában jelentős dátumként szerepel. Kezdve a Majáktól, a Hopikon át egészen a Sumérokig. Míg a közvélemény azon rágódik, vajon mi fog történni azon az ominózus napon, addig az idő egyre csak ketyeg. Manapság már egyre kevesebb embert érdekel az, hogy miért is jegyezték le a naptárakba ezt a fontos eseményt. A rég elveszett Maja civilizáció valóban a világvégét jósolta meg, vagy csupán egy új korszak kezdetét?
A téma nem új keletű. A világvégétől való félelem a régmúltban is többször felütötte fejét. Elég csak a Krisztus utáni 665-os esztendőre gondolnunk, amikor is azt hitték, hogy egy év elteltével, 666-ban a Sátán jön el majd a Földre és elpusztít majd mindent. Már akkoriban akadtak olyan szemfüles emberek, akik rájöttek, a világvége hatalmas üzlet. Az emberek hajlandóak voltak nagyobb pénzeket is rááldozni lelkük tisztaságára, gyakran hagyták az egyházra vagyonukat, lévén, hogy majd jó kezekben lesz. Így aztán magától értetődő volt, a félelemtől hajtott halandók hajlandóak még több sarcot kipengetni életükért. 666 után 999 sem jött be, az ezredik évbe belépve sem pusztult el az emberiség. A következő jelentősebb vaklármára egészen 1999-ig kellett várni, amikor is rengeteg légből, és nem légből kapott teória ütötte fel fejét szerte a világban. Közülük elég csak néhányat említeni, miszerint totális apokalipszis, és nukleáris háború jellemzi majd az 1999-es esztendőt, el jő az Antikrisztus, meteor csapódik a Földbe, Jézus másodjára is leszáll a mennyekből, vagy épp jégkorszak lesz. Mégis az egyik legismertebb prófécia a 99-es évvel kapcsolatban az úgynevezett „Y2K” probléma volt. Eszerint úgy szólt az égbe kiáltott nagy kérdés, hogy mit csinálunk 2000. január 1-je után mindazokkal a programokkal, amelyekben az évszámot két számjeggyel jelöltük, és azokkal a gépekkel, amelyekben az évszámot jelző számláló 1999-ről nem 2000-re, hanem 00-ra ugrik? Nemsokára nevet is adtak e problémának. Ma már világszerte Y2k (Year 2000) névvel illetik. De mi a helyzet 2012-vel? Látszólag csak egy szimpla évszámmal van dolgunk. Számtanilag kielemezve sem találunk benne semmi szokatlant. Az ősi Maja kalendárium mégis ezzel a dátummal, egészen pontosan 2012. december 21.-ével ér véget. Jóslatuk szerint az ötödik (utolsó)
„Jóslatuk szerint az ötödik (utolsó) Nap ideje, amiben most élünk, 2012. december 21-én egy mindent elnyelő árvíz következtében fejeződik be, amit a világűr újjászületése követ majd. Sok maja vallási hagyomány képezi ma is tudományos viták tárgyát, biztosnak csak az tűnik, hogy a maják a világot három részre osztották: alvilágra, Földre és Égre.”
A fenti idézet a Wikipédiáról származik. Itt két dolgot szeretnénk megjegyezni. Az egyik hogy téves információkat tartalmaz, ezúton szeretnék kérni arra mindenkit, hogy a Wikipédiát meglehetős fenntartásokkal tessék ezentúl kezelni. Félreértés ne essék, nagyon szép kezdeményezés ez a hatalmas ismerettár az interneten, azonban ezt is emberek szerkesztik, nem robotok. Ezért gyakran megesik, hogy téves adatok kerülnek be a rendszerbe, ami azért sajnálatos, mert magát a Wikipédiát rengetegen használják nap mint nap anyaggyűjtésre. Tipikus példája annak, hogyan terjed el egy-egy félrehallott dolog a nagyvilágban. Szóval tisztázzunk: Valóban befejeződik egy nagy utolsó ciklus a Maja kalendáriumban 2012-ben, azonban nincs szó semmiféle árvízről, vagy világvégéről. Egyszerűen csak véget ér az utolsó ciklus. Hogy utána mi történik? Lenullázódik az időszámításuk, vagy valóban mindennek vége? Nem lehet tudni, de egy biztos, mégpedig az, hogy az eredeti Maja jóslatban nem volt semmiféle özönvízre utalás, sem világvégére. Persze ezzel még nem lettünk okosabbak. Továbbra sem tudjuk mi fog történni 3 év múlva. Egy üres könyv lapjait is meglehetne tölteni végtelennek tűnő, hosszan kígyózó fejtegetésekkel, teóriákkal, elemzésekkel, azonban mivel ez nem fér bele a blog szűkös formai kereteibe, ebben a cikkben inkább csak összeszednénk lehetséges forgatókönyveket 2012-vel kapcsolatban. Néhány későbbi cikkben aztán úgyis visszaköszön még a téma, mérget lehet rá tehát venni, hogy nem ez az utolsó világvége szösszenet.
1. Aszteroida/Meteor/Üstökös: Az egyik legnépszerűbb teória. Szinte minden világvége „cirkusz” előtt elhangzik, így most sem tett kivételt a média, illetve a közvélemény. Számtalan lehetséges oka van annak, hogy valóban csillagközi ütközést éljünk át. A régmúlt letűnt civilizációi már több ezer évvel ezelőtt is az eget kémlelték, s számtalan égitestet fedeztek fel technológiai hiányosságaik dacára. Több, egymástól független kultúrában is meg van említve a 2012-es dátum egy esetleges becsapódás kapcsán. Azt se feledjük hogy valóban „esedékes” lenne már egy ilyen, hiszen minden párezer évben eltalálja egy nagyobb égitest bolygónkat, s ezeknek a randevúknak általában nyomai is vannak a történelemben. Ugyan nem üstökös, de ide tartozik a Nibiru is, vagy ahogy Amerikában emlegetik, Planet X. Hogy mi is tulajdonképpen, arra nem könnyű válaszolni, lévén, hogy senki sem látta, vagy figyelte meg. A vélemények azért nagyjából megegyeznek, így egy fantomrajzot sikerült felvázolni róla: Hatalmas, a Földtől körülbelül 20-szor nagyobb vörös óriásbolygó. Pályája érinti a mi naprendszerünket, nagyjából 3660 évente tesz meg egy teljes ciklust ezen a pályán. Kisbolygók, esetleg holdak keringnek körülötte, de egy aszteroida öv sem kizárt. Gravitációja méreténél fogva olyan hatalmas, hogy képes hatással lenni bolygónkra, ha a közelébe ér. Nos, ez utóbbi azért veszélyes, mert a teória szerint a nap és Föld között fog elhaladni, eltakarja majd a napot előlünk, gravitációja pedig megakaszthatja bolygónk forgását, illetve a pólusokat is megcserélheti egy átmeneti időszakra. Éghajlatunk emiatt fölborul, hatalmas földrengések és egyéb világkatasztrófák tizedelik meg az emberi populációt. 1983-ban fedezte fel a NASA, a bejelentést követően rögtön megindultak a találgatások, vajon eltalálja-e a földet, illetve ténylegesen belép-e naprendszerünkbe. A bejelentést követően nem sokkal már tagadták az egészet. Sokan úgy hiszik, mindezt azért tették, hogy ne robbantsák ki a pánikot. Azóta rengeteget hallani róla. Vannak hírek, miszerint már a Plútónál jár, és jövőre már az amatőr távcsövekkel, illetőleg jövő év végétől szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Amerikában is megindult az utóbbi években valami. Információk szerint a katonaság hatalmas, több millió ember befogadására képes óvóhelyeket kezdett építeni a földalatt, eldugott helyeken. Ezt egy felsőbb katonai vezető is megerősítette egy interjúban. (amint a nyomára bukkanunk hogy kicsoda, rögtön frissítjük a cikket) természetesen bizonyítékot senki sem tudott felmutatni a Nibiru létezésére, így fenntartásokkal tessék kezelni az esetet.
Valószínűség ebben a században: 9
Valószínűség 2012-ben: 8
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:10
Összegzés:27
Valószínűség 2012-ben: 8
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:10
Összegzés:27
2. Napvihar/Napkitörés: Nem ez lenne az első eset. 1859-ben már okozott károkat egy hatalmas napvihar, mely megbénította, sőt, le is állította az Észak-amerikai, és európai területek akkori távíró rendszereit. Köztudott hogy a sarki fényt csak a föld pólusain lehet látni, ott is csak röpke ideig, de 1859-ben több órán át sarki fényt lehetett megfigyelni a Karib tengeri területeken is. Ha csak ezt a legutóbbi napvihart, és annak erejét vesszük alapul, a jelen korban hatalmas áramkimaradásokat okozna, és az összes Földkörüli műholdat tönkretenné, a többi elektromos berendezésről nem is beszélve. Több heti, esetleg hónapnyi kimaradás a mai modern, technikafüggő világban sokkal komolyabb károkat képes okozni, mint azt az emberek gondolják.
Valószínűség ebben a században: 10
Valószínűség 2012-ben: 8
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:6
Összegzés:24
Valószínűség 2012-ben: 8
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:6
Összegzés:24
3. Mágneses pólusváltás: Az elmúlt néhánymilliárd év alatt a Föld rengeteg pólusváltáson esett át. Ezt geológiailag is bizonyították. Ám, hogy ez a folyamat hogyan is megy végbe, csak néhány éve sikerült modellezni a számítástechnika segítségével. Hogy mi is tulajdonképpen a pólusváltás, szeretnénk segítségül hívni a National Geographic egyik ismeretterjesztő cikkét:
Amikor Földünk még izzó, olvadt gömb volt, a fiatal bolygó ásványai lassan elkülönültek. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedt, és belőlük lett a gömbalakú földmag. A hatalmas belső nyomás megszilárdította a mag mintegy 2500 kilométer átmérőjű fémgömbjét, de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Bolygónk mágneses mezeje „hasznos” képződmény: megvéd bennünket a Nap felől a bolygók és a csillagközi tér felé tartó töltött részecskeáramlás káros hatásaitól, létfontosságú a Föld körül keringő műholdak navigációja szempontjából, és segíti a költöző madarakat is a tájékozódásban. Mágneses pólusváltás átlagosan 200 ezer évente következik be, ám hozzá kell tennünk, hogy a két pólusváltás között eltelt idő széles sávban mozog. A geológiai bizonyítékok szerint bolygónkon utoljára 780 ezer évvel ezelőtt történt.
A jelenleg érvényes tudományos elméletek szerint a bolygók mágneses terét az úgynevezett dinamóhatás kelti. A dinamóelv lényege földi kísérletekben az, hogy ha egy fémkorong mágneses mezőben pörög, akkor az így keletkezett erő az elektronokat a korong középpontja felé taszítja. Amíg a korong forgásban van, addig az elektronok mozgása – az elektromos áram(lás) –mágneses mezőt indukál, vagyis a mágneses és az elektromos jelenségek egymást gerjesztik, erősítik. Sajnos meggyőződni nem tudunk róla, hogy bolygónk belsejében, 6400 kilométer mélyen valóban ilyen folyamatok zajlanak. Számítógépes szimulációk segítségével azonban közelebb kerülhetünk megértésükhöz. A Los Angelesi Kalifornia Egyetem kutatóinak számítógépes modellje a dinamóelvet leíró fizikai egyenleteken alapul. A számítógép folyamatosan halad az egyenletek megoldásával, az eddigi leghosszabb idő, amit eddig tanulmányozni sikerült mágneses mezőnk múltjából, 500 ezer év volt.
A modell tanulmányozása közben a kutatók felismerték, hogy a dinamóhatás következtében új mágneses erővonalak keletkeznek, amelyek normálisan a már létező erővonalak irányába állnak fel. Abban a pillanatban azonban, ha bármiféle mozgás, csavar, anomálisa keletkezik a külső magban, az új mágneses erővonalak iránya megváltozik, elindul egy folyamat a pólusváltás irányába. A folyékony külső magban keletkezett instabilitás fokozatosan tovább vándorol, körülbelül egy szélességi fokot évente. A folyamat leginkább a hurrikánok terjedéséhez hasonlítható, ám annál jóval lassúbb. A külső magban keletkezett legtöbb instabilitás átmeneti jellegű, egy idő után elveszti erejét. Néha azonban a körülmények kedvezőek ahhoz, hogy egyre nagyobb és nagyobb legyen. A meglévő mágneses mező ekkor gyengülni kezd. Ha a folyamat a teljes mag körül körbe ér, akkor bekövetkezik a mágneses pólusváltás. A múltban a váltás időtartama kétezer és 11 ezer esztendő között mozgott. Az Egyenlítő környékén relatíve gyors (2000 éves) volt a váltás, a sarkvidékeken hosszabb, ott fordul elő a 11 ezer éves felső határ. A váltás átlagos időtartama egyébként 7000 év, s mindezt harminc különböző helyszínről származó óceáni rétegmintából állapították meg a geológusok. A geofizikusok ma már meg tudják határozni a Föld köpenye és külső magja határán lévő azon pontokat, ahol ezek az instabilitások keletkeznek. A közelmúltban egy ilyen hullámzás keletkezett például az Atlanti-óceán közép-keleti régiójában. Hurrikánhoz hasonlóan az anomália tovább söpört a Karib-szigetek, majd Észak-Amerika felé. A mágneses mezőben bekövetkezett változások több évtizedes követésével kiderül majd, hogy ebből a kis hullámból keletkezik-e valamilyen nagyobb változás.
Az instabilitások gyengítik a Föld mágneses mezejét. Ma körülbelül 10-15 százalékkal gyengébb, mint amikor 1845-ben a német matematikus, Karl Friedrich Gauss mérni kezdte.
Arra hogy bekövetkezhet-e pólusváltás a mi életünkben, azt válaszolnánk, hogy lehetséges. 200 ezer évenként esedékes, mégis 780 ezer éve volt utoljára, mondhatni késik. Épp ideje lenne már, így nem szabad elvetni ennek lehetőségét sem.
Valószínűség ebben a században: 8
Valószínűség 2012-ben: 7
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:7
Összegzés:22
Valószínűség 2012-ben: 7
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:7
Összegzés:22
4. Robbanás a Tejút közepén elhelyezkedő feketelyukból: 1983-ban Dr Paul LaViolette felhívta a figyelmet egy új veszélyre. Egy lehetséges csillagközi robbanásra a Tejútrendszer közepén elhelyezkedő feketelyukból. Ez a robbanás igen intenzív sugárzási hullámot indíthat el a Föld felé, köztük Gammasugárzást. A közeledő szuperhullám tartalmazhat gravitációs lökéshullámokat is. Feltehetően egy ilyen komplex hullám okozta a 2004-es Cunamit. Egészen pontosan ennek a kozmikus sugárcsomagnak a gravitációs hullámai, mivel pontos mérések szerint a Gammasugarak 21 órával az eset után érték el a bolygót. Ez volt a legerősebb fényintenzitású Gammasugárzás, amit valaha megfigyeltek a történelemben. A „lökéshullám” nagy valószínűség szerint nem a mi Galaxisunk közepe felől jött. Ez esetben, ha így történne, sokkal rosszabb dolgokkal kellene szembenéznünk.
Valószínűség ebben a században: 8
Valószínűség 2012-ben: 7
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:6
Összegzés:21
Valószínűség 2012-ben: 7
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:6
Összegzés:21
5. Apokalipszis: Nem új keletű dolog. Az 1999-es év óta ezzel riogatják az embereket, hol okkal, hol pedig oktalanul. Főként háborúk idején, illetve mikor feszültebb a politikai helyzet bizonyos felek között. Háborúk viszont mindig voltak, mindig vannak, és mindig lesznek. A világ a totális kontroll felé húz. Egyre nagyobb a vezetők uralma, ma már nem lehet elbújni a kormány elől. A teória szerint eljön az Antikrisztus, hatalmas háborúk lesznek, totális anarchia alakul ki az egész világon. Valószínűnek tartjuk, igen. Lehetséges, bár meglehetősen feszült konfliktus jelenleg egyik ország között sem áll fenn, megtörténhet könnyen, hogy az elkövetkezendő években ez másképp alakul. Az első világháború is ugyan már ott lógott a levegőben egy ideje, még sem hitte senki, hogy lesz egyáltalán. Akárcsak második.
Valószínűség ebben a században: 6
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:8
Összegzés:20
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:8
Összegzés:20
6. Idegen invázió: Nincs bizonyíték, csupán egy szűk réteg, akik hisznek ebben. Nem zárható ki a lehetőségek közül, hogy egy idegen civilizáció érkezzen az űrből ellenséges, leigázó szándékkal. Az utóbbi évek gabonaköreiben rengeteg 2012-re utaló jelet véltek fölfedezni a kutatók. A kérdés már csak az, hogy ez a figyelmeztetés segítő szándékú-e, vagy pedig egy bevett „hadmozdulat”.
Valószínűség ebben a században: 7
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:7
Összegzés:20
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:7
Összegzés:20
7. Gammasugárzás: Egy 2004-es tanulmány rámutat arra, hogy egy Gammasugárzás egy kiloParsec (1 kiloParsec = 3.08568025 × 10 a kilencediken méter) távolságból képes lenne a Föld ózonrétegének felének elpusztítására. Sokan feltételezik emiatt, hogy a múlt nagy kihalásai mind-mind a Gammasugarak miatt következtek be. Ha csak 10 másodpercig is érne minket a sugárzás, a fél ózon réteget elpusztítaná, ami azt jelentené, hogy halálra vagyunk ítélve, ugyanis az ózon újratermelődéshez több évre (legalább 5) van szükség, ez idő alatt viszont a Napból érkező káros Ultraibolya sugárzás kiirtja a bolygó élővilágának 95%-át. Lehetséges-e? Ezt kell mondanunk, igen. A 2004-es Cunami idején is elérte egy nagyon apró hullám bolygónkat, ám ez igen gyenge intenzitással rendelkezett, mivel nem a Galaxis közepéből indult, hanem feltehetőleg egy másikéból. Többször megtörtént már, s minden bizonnyal ismét be fog következni valamikor. A kérdés már csak az, hogy mikor.
Valószínűség ebben a században: 7
Valószínűség 2012-ben: 7
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:5
Összegzés:19
Valószínűség 2012-ben: 7
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:5
Összegzés:19
8. Kozmikus sugarak: A tudósok még agyalnak azon, honnan érkeznek a magas energiájú szupersugarak. Földünk mágneses mezeje, és Ózonrétege megvéd ezektől, a káros sugaraktól, azonban mindkettő egyre gyengül, vékonyodik. Eljöhet az idő mikor már olyannyira gyengévé válik bolygónk védekező rendszere, hogy egy napon ezek a piciny sugarak lesznek a mi csöndes gyilkosaink. Csak egy példa veszélyességük szemléltetésére: Repülőkön, utasszállítókon, nem engednek terhes nőket dolgozni az interkontinentális járatokon, pontosan amiatt, mert a nagy magasságban már megjelennek az egészségre ártalmas sugarak.
Valószínűség ebben a században: 8
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:3
Összegzés:17
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:3
Összegzés:17
9. Gyilkos világjárvány: Valószínűleg nem a sertésinfluenza lesz ez a bizonyos világjárvány, mely egy esetleges opcióként kipusztítja, vagy legalábbis megtizedeli populációnkat, de azért nem árt vigyáznunk. Arról szólnak a hírek, hogy Ősztől a vírus újra erőre kap, sőt, jobban terjed majd, mint valaha. Lehetséges az is, hogy mindeközben újabb mutáció lépjen fel. Így, vagy úgy, sertésinfluenzával, vagy anélkül, de a közeljövőben egészen biztosan megtapasztalja az emberiség az igazi gyilkos világjárvány fogalmát úgy, mint 1918-ban a Spanyolnátha idején. Kevesen tudják, de többen haltak meg ebben az influenzában, mint magában a háborúban.
Valószínűség ebben a században: 10
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:1
Összegzés:17
Valószínűség 2012-ben: 6
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:1
Összegzés:17
10. Nukleáris háború/ III. Világháború: Annak ellenére, hogy a hidegháborúnak vége, és sokkal kevesebb bunker épül napjainkban, mint régen, meglehetősen valós a feltételezés. Fokozott feszültség észlelhető a Koreaiak és Indiaiak között, Amerika és a Keleti blokkok között, sőt, Amerika és Oroszország barátsága még mindig nem állt helyre a világháború óta. A fegyverkezési verseny tovább folyik, nem olyan nagy ütemben, mint a háború alatt, de tagadhatatlanul tovább folynak a készletezések. Lassan már minden ország rendelkezik valamilyen szintű atomfegyverrel, ami nem vetít túl fényes jövőt az emberiség elé.
Valószínűség ebben a században: 10
Valószínűség 2012-ben: 5
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:2
Összegzés:17
Valószínűség 2012-ben: 5
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:2
Összegzés:17
11. Szupervulkánok: Valós fenyegetések. A régmúltban már számtalan katasztrófát okoztak. Ilyen volt Krakatau is 1883-as kitörése is. A hírhedt 1883-as kitörés a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több, mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta. A robbanás zajára a 3100 kilométer távolságra elhelyezkedő ausztráliai Perthben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométernyire lévő Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a földet, és még öt nappal később is érezhető volt. A hivatalos feljegyzések szerint a kitörés legalább 36 147 embert ölt meg, elpusztított 165 falut és várost és súlyosan megrongált 132-t. Sok ezren sérültek meg, főképp a pusztító kitörést követő szökőár következtében, amely végigsöpört az Indiai- és a Csendes-óceánon, és hatalmas pusztítást végzett Nyugat-Afrikában, Mexikóban és Latin-Amerikában. A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 C fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. A kitörés hatalmas mennyiségű kéndioxid gázt juttatott a sztratoszférába, amelyet a szelek széthordtak a világban. A cirrus felhőkben emiatt megnőtt a kénessav (H2SO3) koncentrációja, ami növelte a felhők fényvisszaverését és így a korábbinál kevesebb napfény jutott el a földfelszínig. Az összegyűlt kén később savas esők formájában lehullott. Azóta ugyan nem voltunk tanúi ilyen hatalmas, szinte poszt apokaliptikus hangulatokat idéző kitörésnek, azonban ez bármikor megtörténhet. Több kutató is figyelmeztetett az utóbbi években, hogy a Yellowstone nemzeti park alatt szunnyadó szupervulkán újra kitörhet. Hogy miről is van szó, azt néhány mondatban ismertetnénk is: Yellowstone jóval a történelmi idők előtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségű hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét. A kitörés mellett eltörpül a St. Helens 1980-as kitörése: az egykori hatalmas magmakamra 85 × 45 kilométeres kalderát hagyott maga után. Yellowstone-ban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, a legutóbbi 640 000 évvel ezelőtt. Ezen időszakon belül ezek a Föld legnagyobb kitörései voltak, amelyek klímaváltozásokhoz is vezettek. 2003-ban a Norris Gejzír Medencében olyan változások történtek, amelyek bizonyos útvonalak ideiglenes lezárásához vezettek. Új fumarolákat figyeltek meg és sok gejzírnek növekedett az aktivitása, illetve a vízhőmérséklete. Több gejzír annyira forróvá vált, hogy már csak vízgőz volt benne és nem tudott a normális módon kitörni. Mindez egybeesett a Geological Survey egy kutatási jelentése publikálásával, amely arról számolt be, hogy a Yellowstone-tó fenekének feltérképezése közben egy strukturális kiemelkedést találtak, amely valamikor a múltban jelent ott meg. A kutatás arra mutatott rá, hogy nincs azonnali vulkánkitörés veszély, mert a kiemelkedés régen is keletkezhetett és szegélyein nem emelkedett meg a hőmérséklet. 2004. március 10-én egy biológus öt halott bölényt fedezett fel, amelyeket a Norris medencében az atmoszferikus viszonyok miatt foglyul esett mérgező gázok ölhettek meg. A rákövetkező hónapban jelentősen emelkedett a földrengési aktivitás. 2006-ban arról érkeztek jelentések, hogy két aktívnak gondolt kiemelkedés, a Mallard Lake Dome és a Sour Creek Dome, 2004 óta évente 1,5–2,4 inchet (4–6 centimétert) emelkedtek. Ezek az események nagy médiaérdeklődést gerjesztettek és sok spekulációt a régió geológiai jövőjéről. Ha valóban kitörne egy újabb szupervulkán (például a Yellowstone alatt szunnyadó), hatalmas kataklizmát okozna a Földi éghajlatban, és magán a földön egyaránt. Egy esetleges jégkorszakot is kialakíthat a több éven át a légkörben keringő, napot eltakaró vastag hamuréteg.
Valószínűség ebben a században: 7
Valószínűség 2012-ben: 4
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:5
Összegzés:16
Valószínűség 2012-ben: 4
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:5
Összegzés:16
12. Gépek lázadása: A terminátor harmadik részéből már ismerős lehet a cím, bár korán sem olyan távoli és lehetetlen jövőkép, mint azt hinnénk. Sokan azzal érvelnek eme teória ellen, hogy az ember soha nem lesz képes az MI (mesterséges intelligencia) megalkotására. Ez a legújabb kutatások szerint azonban nem olyan biztos. Sőt! Ahogyan haladunk előre a jövő felé, egyre hajmeresztőbb dolgokra lesz képes a tudomány. Elérkezik az idő, mikor önfejlesztő robotokat alkothatunk, és el fog érkezni annak az ideje is, amikor saját alkotásunk ellenünk fordul. Hiába írunk biztonságunk érdekében törvényeket a robotoknak mint az „Én, a robot” című filmben, bevezethetjük a legszigorúbb intézkedéseket is, ennek ellenére egy napon szembe kell néznünk velük az ellenkező oldalon. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire gyakori az emberi mulasztás. Vagy ha ez túl vad elképzelés, jusson eszünkbe az, mi lenne, ha egy ilyen robothadsereg kiberterroristák kezébe kerülne. Azt, hogy mennyire a jövő zenéje ez, jól szemlélteti, hogy az iraki háború alatt katonák mellett mennyi távirányítású, vagy teljesen automatikus robotot vetettek be a siker érdekében.
Valószínűség ebben a században: 14
Valószínűség 2012-ben: 2
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:16
Valószínűség 2012-ben: 2
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:16
13. Globális felmelegedés: Nem valószínű, hogy 2012-ig bekövetkezne, inkább később. Bár tény a létezése. Sokan nem veszik elég komolyan, elmennek a probléma mellett, így az süket fülekre talál. Pedig meglehetősen veszélyes dologról van szó. A Föld globális éghajlata felborulni látszik, ez tény. Ezt már nem vitatja senki. Égbekiáltóan egyértelmű bizonyítékok utalnak rá. Elég csak kicsiny hazánk szemén keresztül vizsgálódni, és máris nyilvánvalóvá válik. Az utóbbi években egyre szélsőségesebb időjárást tapasztaltunk: jégviharokat, orkánerejű széllökésekkel, egy pillanat alatt képes megváltozni az idő viharból napsütésbe, és mindez fordítva is igaz. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan nő, a 2009-es évben annyi hőségriadó volt, mint még soha. Ha nem teszünk ellene valamit, unokáink komoly fenyegetéssel néznek majd farkasszemet.
Valószínűség ebben a században: 10
Valószínűség 2012-ben: 2
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:12
Valószínűség 2012-ben: 2
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:12
14. Időutazási hiba: Az egyik legabszurdabb feltételezés, melyről szintén könyveket lehetne megtölteni a lehetőségek végignyálazása során, mi azonban erre nem vetemedünk. A teória így szól: Valaki a jövőből beszivárog a múltunkba, és ő maga közvetlen, vagy közvetetten egy esetleges konfliktust/hibát eredményez a tér-idő kontinuumban. Ha ez a konfliktus, vagy hiba 2012-ben ér majd minket, lehetséges, hogy az a bizonyos illető visszautazott az ősi civilizációk idejébe figyelmeztetni őket, mi fog történni több ezer év múlva. Eléggé vad elképzelés, de szó mi szó, van némi logika benne. Ez megmagyarázná azt, hogy a régmúlt embere miért tudott ennyi mindent előre megjósolni. Viszont a szkeptikusok részéről ott van a nyilvánvaló magas labda: Miért nem találkoztunk még egyetlen időutazóval sem, ha lehetséges az időutazás?
Valószínűség ebben a században: 3
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:4
Összegzés:10
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:4
Összegzés:10
15. Nanotechnológia: Szintén egy eléggé meredek lehetőség, miszerint a jóslások szerint pár évtizeden belül valósággá válnak az önmagukat sokszorosító és újjáépítő mikroszkopikus robotok, amelyek akár belülről is képesek operálni majd a betegeket, egyszerűbb alapanyagokból építhetnek fel bármilyen kívánt tárgyat, akár még a világűrbe is elküldhetőek annak feltérképezésére vagy vizsgálatára. K. Eric Drexler a nanotechnológia követői körében nagy sikerre szert tett Engines of Creation című könyvében a grey goo, azaz szürke massza problémáját emlegeti. Szerinte csak egy ipari baleset kell ahhoz, hogy a baktérium méretű gépek "szélfútta pollenként terjedjenek, villámgyorsan replikálják magukat és a teljes bioszférát napok alatt porrá változtassák". Lényegében felfalnák a bolygót. Emellett nem is kell sokat fantáziálnunk ahhoz, hogy rájöjjünk: a nanogépek tökéletesek precíziós katonai vagy terrorista bevetésekre.
Valószínűség ebben a században: 10
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:13
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:13
16. Szupernóva: Nem valószínű, legalábbis még egy jó ideig. Persze az örökzöld slágert itt is meg lehetne említeni: sosem lehet tudni. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag fénye (körülbelül egy éven keresztül) egy galaxis teljes fényével vetekszik. Neve az égbolton új („Nova” latinul „új”) csillagként való feltűnéséhez kapcsolódik, régebben hívták vendégcsillagnak is. A „szuper” a kevésbé fényes nóváktól való megkülönböztetésre szolgál, melyek más okból fényesednek ki. A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt. A szupernóvák többször 10 a negyvennegyediken joule energiát képesek kibocsátani, nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során. Szakértők azt hangoztatják, egyetlen ilyen szupernóva sincs elég közel hozzánk ahhoz, hogy nagyobb károkat okozzon a bolygón. De érdemes feltenni a kérdést, hány szupernóvát figyeltek meg? Hatalmas az égbolt, elképzelhető hogy nem mindent vesznek észre ég a kutatók sem.
Valószínűség ebben a században: 10
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:13
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:13
17. Nukleáris baleset: Volt már rá példa a múltban. Elég csak a híres Csernobil esetére gondolnunk, melynek hatásai néhol még ma is igen koncentráltak. Nincs kizárva nagyobb balesetek megtörténte sem a közeljövőben. Elég egyetlen pici hiba is…
Valószínűség ebben a században: 15
Valószínűség 2012-ben: 2
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:17
Valószínűség 2012-ben: 2
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:17
18. Jégkorszak: Jelenleg a globális felmelegedés egyik fő mellékhatásaként tartják számon a kutatók. Rengeteg bizonyíték van arra, hogy úgy működik a Földi éghajlat, mint egy tárcsázós telefon tárcsája: „visszahúz”. A mechanizmus éppen úgy történik, ahogyan a „holnapután” című filmben felvázolják. Eszerint ha a jégsapkák olyan szinten megolvadnak, hogy megnő a tengerek édesvíz tartalma, akkor leáll, illetve felhígul a híres Golf áramlat az óceán lecsökkent sótartalma miatt. Ez az áramlat szállítja a hőt a bolygó különböző pontjaira a víz alatt, megszűnése teljes éghajlati katasztrófát okozna.
Valószínűség ebben a században: 19
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:22
Valószínűség 2012-ben: 3
Megjósolták-e ősi civilizációk a múltban:0
Összegzés:22
Szerkesztők:
Zavatszki Milán
Kovács Tímea
Zavatszki Milán
Kovács Tímea
