2012.07.16. 10:38| Szerző: Milupapa

hirek.jpg

Nos, ezt nem tudni, de az biztos, hogy az elmúlt hetekben egy izraeli ásatás felcsigázta az érdeklődést Dávid király iránt. A régészek egymással vitatkoznak a zsidók legendás királyának létezéséről, illetve a Góliáttal vívott küzdelméről.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem (JHE) archeológusai 2007 óta végeznek ásatásokat Khirbet Qeiyafa romjainál. Az elmúlt hetekben azonban felerősödött a vita az Elah-völgyi kutatás jelentőségéről. A terület 30 kilométerre található Jeruzsálemtől, délnyugati irányban.

Yosef Garfinkel, a JHE munkatársa szerint 3000 éves (Kr.e. 1000 környékéről származó) falakat tártak fel. Szerinte egy olyan júdeai városról van szó, amely Dávid király fennhatósága alá tartozott. Sőt Garfinkel álláspontja szerint itt zajlott le a legendás küzdelem Dávid és Góliát között. (Ennek bizonyítéka egy kettős kapu maradványa, amely megfelel az Ótestamentum leírásának a párharcról.) Garfinkel szerint Dávid király birodalma olyan pompás és lenyűgöző volt, ahogyan azt a Biblia lefesti. Ráadásul Garfinkel már 2008-bam ősi héber írásjeleket talált a helyszínen, idén pedig kerámiákra és más értékes tárgyakra, emlékekre bukkant.

Garfinkellel ellentétben Israel Finkelstein, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója nem bízik a Bibliában, mint történelmi forrásban. Finkelstein kétségbe vonja Garfinkel kormeghatározását, és abban is bizonytalan, hogy Khirbet Qeiyafa egyáltalán Júdea részét képezte-e, vagy inkább egy "korai északi izraelita egységhez" tartozott. Ráadásul Finkelstein még azt sem hiszi, hogy létezett volna Dávid király, vagy ha igen, akkor is csak egy kisebb hely uralkodója lehetett.

Mindkét kutató álláspontját árnyalja ugyanakkor a Die Welt-nek nyilatkozó Dieter Vieweger, a Deutsches Evangelischen Institut für Altertumswissenschaft des Heiligen Landes igazgatója. (Az Ammanban és Jeruzsálemben működő szervezet neve nehezen fordítható le: a Szentföld Ókortörténetének Német Evangélikus Intézete a hivatalos megnevezése.)

Vieweger elismeri, hogy aligha volt történelmi tény Dávid és a filiszteus Góliát párharca, és ebben alapvetően Finkelsteinnek ad igazat. Ugyanakkor szerinte a tel-avivi kutató egy kicsit messzire ment. A Bibliát, annak ótestamentumi részeit Vieweger szerint sem szabad tényszerűnek venni, hiszen a leírások a Biblia keletkezésének korából (és nem Dávid korából) valók. Finkelstein kritikája tulajdonképpen arról szól Vieweger szerint, hogy Dávid király uralma Kr.e. 1000 táján, Jeruzsálem környékén valószínűleg szerényebb lehetett annál, mint amit a Biblia szerzői a Kr.e. 7. és 6. században olyan pompásan írtak le. Garfinkel viszont a most feltárt objektumokat Dávid királysága bibliai leírásának hitelesítésére, igazolására hozza fel.

Címkék: hírek régészet vallás  |   |  komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.